Tizenkét nap Portugália és vágyok vissza mindig.
A portugáliai Algarve partjait bejárva, olyan mintha tucatnyi nyaralás töltene el az ember egy hétköznapi tengerparton.
Lépten-nyomon újabb és újabb partok, mindegyik más, mindegyik más egyéb miatt szép, még a víz se ugyanolyan sós, meg nem ugyanúgy hullámzik mint az előző nap meglátogatott parton.
Láttam Lisszabont is, meg pamplonai bikafuttatást portugál módra, buborék-búvárkodtam is egy XXI-ik századi hippik által is kedvelt parton, küzdöttem a derékig érő víz ellenére is elemi erejű apállyal, meg láttam a végtelen Atlanti óceánt Európa legnyugatibb csücskén, ahol a szikláról majd lefújt a szél.
A részleteket meg leírtam >ITT<:
2010. július 30., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
